Bal-jobb
Ursula K. Le Guintől a Sötétség balkeze volt napirenden pár hete, csak aztán valamiért nem ejtettem róla szót. Pedig megérdemel egy említést, mert nagyon kellemes olvasmány. Egészen máshogy, de legalább olyan érdekesen járja körül a nemek különbségének és hasonlóságának egyes apektusait, mint az Atwood-könyv.
Különösebb spoilerkedés nélkül annyit elmondok, hogy egy hideg, fagyos bolygón (neve: Tél) egyfajta (talán genetikailag módosított) meberek élnek, akik egy testben férfiak és nők. Pontosabban életüket ciklikusan élik: nagyobb részben semleges vagy inkábbköztes állapotban, rendszeres időközönként azonban kemmerben, ami felfokozott nemiséggel jár együtt. Előre nem tudható, hogy kemmer idején a férfi vagy a női szexus alakul-e ki. Ennek következtében a megszokott férfi-női társadalmi különbségek nincsenek jelen.
Már maga a fenti sajátosságú világ leírása is nagyon érdekes, amihez egy fejlett emberi civilizáció bolygóra dlegált követének sztorija kapcsolódik (a Játékmesterben jelenik meg pl. hasonló téma). A követ célja, hogy a Tél bolygó is csatlakozzon a csillagközi szövetséghez.
Az átlagnál igényesebb, hogy a bolygó nem egyetlen ország, hanem nagyon is különböző (talán egy kicsit sematizáltan eltérő) országok, nemzetek lakhelye, így a belpoltikai villongásokon túl a különböző országok ellentétes (Vagy éppen hasonló) hozzáállása is terítékre kerülhet. Sőt, különböző vallásokat, filozófiákat is megismerhetünk. A regény csúcspontja pedig a mély emberi érzéseket és gondoaltokat felszínre hozó, sarkvidéken keresztül vágó út.
Most ugyan itt vannak a tavaszi új megjelenések a GFK-tól és az Agavétól is, de ha valakinek a szeme elé kerül egy antikváriumban, ne hagyja ki.